Márai: Az élet értékéről és az értéktelenség - Márai Sándor,Kohut Katalin,Főnixes Rákóczi, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Márai: Az élet értékéről és az értéktelenség

2015-08-21 20:56:44, péntek

	Márai Sándor: Az élet értékéről Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki sem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned. Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled - feltűnés és hiú szerep nélkül - segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, amikor mindenki kiabál: ,,Igen, igen!" Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene. A halálos ágyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap, minden öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerű és kicsinyes az igazság. De te ne válogass. Ennyi az élet értéke. Kohut Katalin: Értéktelenné váltam Márai értékeinek megfelelően éltem, szolgáltam mindenütt legjobb tudásommal: a munkahelyeket, az embereket, az állatokat, a természetet, már amennyi engedélyezve volt belőle. Nem voltam képes szolgálni a hitványságot, a hazugságot és a képmutatást. Azt hittem ezért életem legnagyobb részében, hogy az emberség olyan betegség, amit meg kell alázni, a szőnyeg alá seperni, eltemetni. Gyerekkoromban két barátnő jelölt akadt ott, ahol éltem. Egyik bűnöző családból származott, lopásba vitt bele, amit mai napig nem tudok elfelejteni, másik szexuálisan zaklatott. Azt hiszem, mindkettő olyan nagy bűnnek számított még régen is, amivel nem lehet kiegyezni, együtt élni. A család szeretete nélkülözése és biztonság nélküli életem azt sugallta, nekem kell mindig tűrnöm mások rossz természetét, s nem értettem, hogy valóságosan én viselem a terhüket. Később a házasság alatt több, mint tíz évig arra vártam naponkénti megalázásaim között emberségem miatt, hogy egyetlen árnyalatnyit nemesedjen a volt férjem, egyszer megbízhatóvá válik és felelősségteljessé. Szeretet nem költözhetett bele szívtelen testbe. A kommunista párt idejében nevettek engem a jó helyesírásom miatt, szolgálnom kellett az értéktelent, az alkoholista párttitkárokat, ami annyira ellenkezett velem, hogy a párttitkár őszinte szemeimtől dührohamot kapott, s ahogyan mondják az általam soha nem használt szóval: ,,Kicsinált engem". Jelentem, eljutottam szenvedéseim közepette arra a szintre, hogy nem tudok többé szolgálni, azt hiszem, a halál előtti állapotot már régen elértem. Mivel egész életemben hallgattam, mint általában az emberek szoktak, magukban hordozva minden bánatot, örömöt, most nem tudok már tűrni és tovább szolgálni. Ezért nem nyugszom majd nyugodtan a síromban sem. Addig tekintettek embernek, míg nem lázadtam a körülmények és játék sorsom miatt, míg adtam kedvességet, jóságot, segítséget soha nem számítva viszonzásra. Megszegtem az emberi méltóságot leírásával azoknak az iszonyatos helyzeteknek, amik értek az emberségem miatt ember, vagyis a világ meggyalázása végett. Itt sokan mondták ki rám, hogy ,,Igen!" és ünneplik a közös nagy ember áldozást. Minden ember formában megszületett árnyék embernek képzeli magát, de én rákényszerültem az igazság kibogozására az elmúlt pár esztendőben, hogy minden rossz tulajdonsággal és deformációs karmikus teherrel született helyett az emberek lettek megvádolva és meghurcolva, megalázva, megáldozva. Nincsen már miből emberséget osztogatnom, elvették rég a méltóságomat, csupán a régmúlt tapasztalataiból csemegézem néha, amikor írnom kell azért szebbeket, hogy egyáltalán legyen, aki szóba álljon velem. Leírták az emberséget velem születésemkor. Értéktelenné váltam. Az én igazságom iszonyatos beolvasássá vált, s én lettem a vádlott. Az igazság nem nemesít, az igazságot szolgálni lehetetlen, s mindig is az lehetett. A világ majdnem teljes egésze sötétség által épült fel, akiknek fáj és elviselhetetlen teher az ember az igazságával. Az igazság katonáit nem a rendőrségen kell keresni, mert ők a fékteleneket képviselik, azokat, akiket politikusnak tettek áldozásból, így a játéknak, a virágok és természet, gazdagság élvezésének részükről, mint akiknek semmi sem jár igazság szerint - soha nem lesz vége. Feltérképezhetetlen szerepeimet, a világtól való elpörölésemet kivizsgálni lehetetlen, meghaladja a józan észt és kivitelezhetetlen. Nincs olyan törvénykönyv, amiben benne van az egész világ minden országával, melyeket megmentettek, egyedül a bibliájuk a csapásokkal. A világ hallgat, a néma döbbenet szava nem hallatszik, csak a féktelen ujjongás és szórakozás, Főnixes Rákóczi tér koncertjei, vastrágyák mulatozásai. Nincs olyan emberjogi szervezet, amelyik az embert képviselné, vagy talán nem is hallottak róla, hogy éltek valaha természetes népek Európában. Egyetlen piciny hangocska hallatszott az amerikai elnöktől Magyarország felé: ,,Mi embereket nem áldoztunk!" Akkor kezdtem megérteni, hogy másságom miatt kerültem rasszizmusként megáldozásra a teremtett világ helyett. A másság neve, mely gyalázatot, nyomort, megalázást érdemel: EMBERSÉG. 2015. augusztus 21.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

Címkék: tapasztalataiból, rákényszerültem, elviselhetetlen, következménnyel, párttitkárokat, tulajdonsággal, következetesen, rasszizmusként, gyerekkoromban, születésemkor, munkahelyeket, mellveregetve, elpörölésemet, megalázásaim, értéktelenné, törvénykönyv, cselekedeted, fékteleneket, engedélyezve, politikusnak, hitványságot, árnyalatnyit, szenvedéseim, öntudatoddal, helyesírásom, költözhetett, megmentettek, helyzeteknek, megbízhatóvá, megszületett, meggyalázása, méltóságomat, kibogozására, magyarország, megáldozásra, általánosan, élet értékéről, életnek értéket, szolgálat adhat, emberek ügye, egyetlen igazság, virágos réten, szép virágokat, emberek között, egyszerű igazságokat, emberek hazugsága, halálos ágyon, igazságot szolgáltad, élet értéke, emberség olyan, család szeretete, házasság alatt, Márai Sándor, Kohut Katalin, Főnixes Rákóczi,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]